Írta:

A vér ősidők óta mozgatja meg az írók, festők és művészek fantáziáját, a hétköznapi emberek pedig a szó hatására egyfajta mágiát éreznek sugározni belőle, hiszen általa létezünk, a vér mindaz, ami az élet szót megtestesíti. A fantasy és a dark/goth szubkultúra vámpírjai, farkasemberei hosszú idők óta a vér körül koncentrálódnak és valahol kifejeznek egyfajta tiszteletet és megbecsülést a vér irányában, amit a hétköznapi emberek kevésbé tesznek meg -ameddig hirtelen szükségük nem lesz rá.
A keresztény vallás a vörösbort Jézus vérével azonosítja és mindezt nem csak a színe és a víznél -relatíve- sűrűbb mivolta miatt, hanem azért is, mert a borászok, valamint szakértők véleménye és hite alapján a bor "él." Él, hiszen érlelődik és egyre sűrűbb, zamarosabb és testesebb lesz az idők műlásával, ahogyan a vér is egyre sűrűsödik. A bor tehát ilyen értelemben ugyanúgy él, mint a vér maga -egészen addig, ameddig meg nem isszuk.

Valószínűleg senki sincs, aki kedvtelésből vért inna nagyobb mennyiségben -persze kivételek akarnak azért-, természetesen itt nem megvágott ujjra vagy egyébre gondolunk most, hanem mintha pohárba öntenénk több decit és szomjunkat oltanánk vele, vagy esetleg főznénk vele, stb. Mindez hamarosan azonban megtörténhet...

Keksz, joghurt és italok készülhetnek vérkészítményekből egy orosz találmánynak hála; a vért alkotóelemeire bontják és elsősorban a vérplazmát használják fel az élelmiszeriparban, ami egyébként ötször olcsóbb a tejnél és ízre semmiben sem különbözik attól, ráadásul kétszer annyi fehérjét és több vasat is tartalmaz, a benne található zsír pedig minimális.

Már csak rajtunk múlik néhány hónap múlva, hogy a boltba tévedve egy liter tejet vagy akár egy liter "vért" veszünk a reggelire fogyasztandó corn flakes mellé...

Szerkesztői gondolat:
Az ötlet alapvetően logikus, hiszen rengeteg állatot vágnak le nap mint nap a húsa, bőre, stb.-je miatt, így nagy mennyiségű vér vész el a semmibe és, amennyiben megoldható a felhasználása kultúrált, normális formában, hát tegyük meg; annyian éheznek szerte a világban, hogy semmiféle táplálékforrást nem szabad kiaknázatlanul hagynunk, pláne, ha az amúgy a moslékban végezné, vagy a föld szívná magába. Mindettől függetlenül elgondolkodtató a lépés, hiszen tény: ha háziállatot nyers hússal etetünk, akkor előbb-utóbb elvadul és nem riad vissza a későbbiek során a támadástól sem a nyers hús (immáron megszokott étel) megszerzésének érdekében.
Mindezeket figyelembe véve, vajon az ember képes lenne ugyanerre? Biztos sokan rázzák erre a fejüket, de Leonardo-t is kinevették a repülőgép és egyebek miatt. Ne feledjük, hogy hiába vagyunk emberek, mégis hányszor lesz rajtunk az ösztön úrrá, amely minden állatban is él és hiába tartjuk fajunkat felsőbbrendűnek -ostoba módon-, attól még mi is csupán egy természet alkotta faj vagyunk, amelyik kiszámíthatatlan és ugyanígy a viselkedésünk is formálható.
Az alkohol tartósan fogyasztva függőséghez vezet, a cigaretta szintén, a kávé is és ne soroljuk tovább. Vannak tehát olyan kiváltó erők, amelyek képesek uralkodni fölöttünk. Vajon a vérre hogyan fogunk reagálni a közeli és a távoli jövőben?
Mennyire változtatja meg és milyen irányban fajunkat a vér íze és ereje?
Eljöhet egy olyan világ,a hol vérfüggőségben fogunk élni és immáron embertársainket a bennük folyó bíborvörös életért öljük meg, hogy kiszívjuk belőle?