SÖTÉT SZÍNPAD. Hirtelen egy reflektor megvilágít egy papír földgömböt, ami
magányosan forog a sötétség közepén. Lassan megtelik fénnyel a színpad, és egy
szegényesen berendezett nappalit látunk: szék, mellette asztal (egy felbontott
doboz sör van rajta), egy TV a szoba másik végében. Egy hûtõtáska van az asztal
alatt, tele sörrel. Mellette számos üres sörösdoboz. Isten igencsak jól érzi
magát. A színpad bal oldalán egy ajtó van.

ISTEN -- egy hatalmas fickó fehér szakállal -- a széken ül, könyvet olvas éppen
(Mikor rossz dolgok történnek jó emberekkel) és a TV-t nézi. Le kell hajolnia,
ha bele akar kukkantni a mûsorba, mert a lebegõ földgömb (egy madzagon lóg,
gondolom) útban van. Éppen egy sorozat megy a TV-ben. Néha ISTEN kuncog a
nevetõgéppel együtt.Kopognak az ajtón.

  ISTEN (felerõsített hang) - Bújj be! Bizony, nyitva van!

Az ajtó nyílik. Belép SZENT PÉTER; fehér köntöst visel. Van nála egy aktatáska
is.
  ISTEN - Péter! Azt hittem, nyaralsz!
  SZENT PÉTER - Fél óra múlva indulok, csak gondoltam, elhozom ezeket a  papírokat, hogy írd õket alá. Hogy vagy, Isten?
  ISTEN - Jobban. Nem kellett volna annyi chili paprikát ennem. Alul-felül égetnek. Azok a levelek a továbbítással kapcsolatban a pokolból?
  SZENT PÉTER - Igen, végre. Hála Istennek! Elnézést a szójátékért.

Kivesz néhány papírt az aktatáskájából. ISTEN átnézi õket, majd türelmetlenül kinyújtja a kezét. SZENT PÉTER a lebegõ gömböt nézte. Hátranéz, látja, hogy ISTEN várakozik. Egy tollat ad kinyújtott kezébe. ISTEN odafirkantja az aláírását. Amíg ezt teszi, SZENT PÉTER visszatér a földgömbhöz.
  SZENT PÉTER - Szóval a Föld még mindig itt van, hm? Ennyi év után.

ISTEN visszaadja a papírokat és ránéz a gömbre. Tekintete igen bosszús.

  ISTEN - Igen, a házvezetõnõ a leghanyagabb szajha az egész univerzumban.

KIROBBANÓ NEVETÉS hallatszik a TV-bõl. ISTEN odanéz. Túl késõ.

  ISTEN - Francba! Nem Alan Alda volt?
  SZENT PÉTER - Meglehet, uram. Nem igazán láttam.
  ISTEN - Én sem.

Elõrehajol és porrá zúzza a lebegõ földgömböt.

  ISTEN (roppant elégedett) - Nna. Régóta meg akartam ezt tenni. Most legalább látom a TV-t.

SZENT PÉTER szomorúan nézi a föld maradványait.

  SZENT PÉTER - Umm... Azt hiszem, ez Alan Alda világa volt, Isten.
  ISTEN - És? (kuncog a TV-n) Robin Williams! IMÁDOM Robin Williams-t!
  SZENT PÉTER - Azt hiszem Alda és Williams is ott voltak, mikor... hmm...  ítéletet hirdetett, uram.
  ISTEN - Ugyan, megvan minden videón. Semmi gond. Kérsz egy sört?
Ahogy SZENT PÉTER elvesz egyet, a színpad fényei kezdenek halványulni. Egy reflektor megvilágítja a föld maradványait.

  SZENT PÉTER - Tulajdonképpen szerettem, Isten. Mármint a Földet.
  ISTEN - Nem volt rossz, de több is van ott, ahonnan ez jött. Igyunk a  vakációdra!

Már csak árnyékok a színpadon, ISTEN azonban kicsit jobban látszik, mivel halvány dicsfény van a feje körül. Koccintanak. A TV-bõl nevetés hallatszik.
  ISTEN - Nézd! Richard Pryor! Az a fickó haláli! Gyanítom, õ is...
  SZENT PÉTER - Ummm... Igen, uram.
  ISTEN - Francba! (Szünet) Talán abba kéne hagynom az ivást. (Szünet) Ugyanakkor  TÉNYLEG útban volt.

Minden elsötétül, kivéve a reflektort, ami a föld romjait világítja meg.
  SZENT PÉTER - Igen, uram.
  ISTEN (motyogva) -  A fiam visszajött, ugye?
  SZENT PÉTER - Igen, uram, jó ideje.
  ISTEN - Jó. Akkor minden nagyon klassz.

A REFLEKTOR KIALSZIK.