 EDGAR
ALLAN POE - VALAKINEK A PARADICSOMBAN
Te
voltál minden, édes, Miért törődtem
én, Forrás a szirten, édes, Sziget
a víz szinén, Csupa gyümölcs, csupa
virág, S minden virág enyém.
Ah,
csillagos remény! Túl fényes álom,
mely csupán Leszállni tűnt elém. "Tovább-tovább!
a fény után!" Kiált jövőm
felém. S múltam vak mélyein sután Némán
vergődöm én.
Mert
jaj! jaj! mécsesem kimúl És életem
lejár. "Már vége-vége már!-" (így
szól, míg parthomokba fúr A pompás
tengerár) Villáműzött fa nem virúl, Nem
száll a lőtt madár.
És
napjaim csak álmok És éjjel álmaim Ládab
nyomába járnak, Halott táncába
hín Valamely égi árnak Valamely légi
rím.
(
Tandori Dezső fordítása )
|